Magyarország mezőgazdasági adottságai átlag felettiek. A többi európai országhoz képest a domborzati viszonyok kedvezőek. Hazánk éghajlata változékony, a változékonyság egyik fő oka az, hogy éghajlatunkra a kiegyenlítettebb hőmérsékletjárású, csapadékos óceáni, a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú kontinentális, illetve a nyáron száraz, télen csapadékos mediterrán éghajlat egyaránt hatással van. Ezen klímatípusok közül bármelyik hosszabb-rövidebb időre uralkodóvá válhat. Az országon belül az időjárásban ezért jelentős különbségek fordulhatnak elő az ország viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére.
Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse a termőtalaj, amely változatos mezőgazdasági művelést tesz lehetővé. Alföldjeinken mezőségi talajok, hegy- és dombvidékeinken erdőtalajok alakultak ki.
A fekete színű mezőségi talajok jó vízgazdálkodásúak, humuszban gazdagok. Főként a löszön alakultak ki (Mezőföldön, Hajdúságban). A csapadékos, nyugat-magyarországi hegy- és dombvidékeinken humuszban szegény, fakószínű erdőtalaj jött létre. Középhegységeinkben és dombságaink területén a jobb minőségű, barna erdőtalajok keletkeztek. A folyók árterein öntéstalajok, a holt medrek közelében azonális láptalajok, a kiszárított területeken szikes (sós) talajok alakultak ki.
Szeretném kiemelni a nagyobb arányban jelenlévő talajainkat:
Magyarország mezőgazdasági területén a barna erdő talaj a jellemző. Mintegy 34-36%-át alkotja. Mint ahogy nevéből is kikövetkeztethető, erdők, fás területek és facsoportok alakultak ki rajta. Több esetben azonban ezek kivágás után művelésbe kezdenek rajta, hiszen jó vízgazdálkodású és könnyen művelhető. Főként az igényesebb szántóföldi növények búza, kukorica, napraforgó, szója és zab termeszthető rajta.
Csernozjom, vagy más néven mezőségi talaj Magyarország termőterületének a 22-25%-át teszi ki. Felső rétege sötét színű, humuszban gazdag és laza szerkezetű. Ez Magyarországon az “ideális” talaj. Még a nagy odafigyelést igénylő növények is jól termeszthetők rajta.
Például az őszi búza, kukorica, napraforgó, szója, de még a gyökérzöldségek és számos gyümölcsfaj is kedveli.
A harmadik, százalékban jócskán elmaradva az előző kettőtől az Öntés-és lejtőhordalék, amely 11-13%-át teszi Magyarország területének. Ezeket a területeket szorosan állattartáshoz kapcsolódó legelőnek hasznosítják, de a mandula, a dió, szilva, alma, körte, szamóca, cseresznye is kedvezően terem rajta.
Fontos, hogy figyeljünk talajainkra ezért is nagy szerepet játszik a talajvédelem a mindennapjainkban. A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése elsődleges fontosságú. A mezőgazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti erőforrásokat használ. A termőföld minden bizonnyal a legősibb, a legrégibb természeti erőforrásunk, termelőeszközünk. Elsődleges igény a megfelelő mennyiségű és egészséges, jó minőségű élelmiszer előállítása.
Mezőgazdaságban dolgozóknak, fontos észben tartani Dr. Stefanovits Pál talajvédelmi tízparancsolatát:
Ha földvásárláson gondolkodsz, érdemes először azt figyelembe venni, hogy Magyarország melyik területén szeretnél művelni. A terveidet fontos összeegyeztetni a körülötted lévő földrajzi adottságokkal. Ha már régóta érlelődik benned a gondolat, hogy művelni szeretnél, jár utána pontosan, hogy milyen feltételekhez kötött a tevékenység.
Az első és legfontosabb kitétel az az, hogy 1 hektár felett csak olyan személyek vásárolhatnak földet, akik minimum Aranykalász Gazda végzettséggel rendelkeznek. Ezt az OKJ-s képzést azonban már a földművelés gondolatának szikrája után érdemes megkezdeni, hiszen itt olyan tudás birtokába kerülhetsz, amelynek megszerzésével a döntésed is egyértelművé válhat. Tanulhatsz növénytermesztésről állattenyésztésről és a vállalkozás alapjairól is.
Hogy hol tudsz erről bővebb tájékoztatást kapni? Keresd fel kolléganőnket a 0620/352-7329 -es telefonszámon, vagy az emberkepzes@emberkepzes.hu e-mail címen.
Fontos információ: Az Aranykalászos Gazda képzésünk elméleti része a kihirdetett vezélyhezetre való tekintettel ONLINE végezhető el.
Ne csak tervezz, hozz tudatos döntést!
+Források: https://portal.nebih.gov.hu/-/magyarorszag-talajtipusai
